2008.05.30 - Pedagógusnap

Június első vasárnapja pedagógusnap. A korábbi évekhez hasonlóan most is ünnepséggel egybekötött vacsorára hívtunk jelenlegi és volt munkatársainkat. Az iskolák átszervezése miatt azonban KANDÓSként alighanem ez volt az utolsó vacsoránk is egyben...

Az illatot nem sikerült lefotózni, pedig nagyon finom! Főszakácsunk az idén is Karakas Ferenc volt Ezt egy kicsit megkeverjük... Jó lesz figyelni egy kicsit a másik bográcsra is...
Ezt csak egy kicsit meg kell mozgatni! Biztos nagyon fimon lesz! Készül a köret is... Egy kis ráadás...

Az idén is sok egykori kollégánk elfogadta meghívásunkat, s meglátogatott bennünket egykori munkahelyén. Amíg nem kezdődött a műsor volt idő felidézni az emlékeket:

Oké, de akkor majd mi is lefotózunk téged! Horváth Zoltán tanár úr családjának legifjabb tagja is eljött Jaj Józsi! Tanár úr! Már megint hová tette a kezét...
Mogyorósiné Trepák Ildikó tanárnő és szűkebb családja Laczi György tanár úr a fiával érkezett Hát igen, akkoriban még... Olyan pici volt, alig lehetett érezni...
Azt nevetjük, hogy a Gyula nem tudja min nevetünk... Megmutatom újra, csak figyeld a kezemet! Itt már lassan minden helynek lett gazdája Ezen az oldalon még vannak szabad helyek

A műsor elején Butora Tamás 12/E osztályos tanuló, a Diákönkormányzat elnöke köszöntötte pedagógusnap alkalmából a megjelent vendégeket, s ismertette az est menetét.

Butora Tamás, 12/E Köszöntök mindenkit ezen a neves napon! Diáktarsaim nevében is köszönöm egész éves munkájukat! Mi is köszönjük!

A rövid köszöntő után kezdődött a csillagok háborúja. No, nem törtek ránk a birodalmiak, csak Tornyi Zoltán 2/12/2 osztályos tanuló játszotta el trombitáján a híres film főcímzenéjét.

Egy messzi, messzi galaxisban... Tornyik Zoltán, 2/12/2 Ott egy Tie vadász! Á, mégsem... Szépen játszott!

A trombitaszóló után Barcsik János, 11/C osztályos tanuló előadásában Kosztolányi Dezső "Tanár az én apám" című versét hallgathattuk meg.

Barcsik János, 11/C 'Tanár az én apám. Ha jár a vidéki városban...' '...gyermekek köszöntik ősz fejét, kicsinyek és nagyok...' '...régi tanítványok, elmúlt életükre emlékezve, lassan leveszik kalapjuk.'

A vers után egy kis ének következett. Vér Renáta 11/E és Olasz Csaba 12/E osztályos tanulók előadásában a Dzsungel könyve "Szavakat keresek" című dalát hallgathattuk meg.

Indul a zene... 'Gyere, most keresek szavakat, jeleket, hogy értsd, a szem mit lát!' Vér Renáta, 11/E és Olasz Csaba, 12/E 'Mégis, mondd, mit érez a szív itt bent? Mondd, mi ez, mit a csend idecsent?'

Az duó után ismét Butora Tamás következett, aki végzős tanulóként megköszönte a tanárok munkáját, s megosztotta velünk milyennek is látja a KANDÓT így, négy évre visszatekintve.

Emlékszem, amikor kilencedikesként beléptem e falak közé... Mindig is szerettem KANDÓS lenni! Sok mindent tanultam itt, s nem csak a tananyagot! Köszönöm, köszönjük mindenkinek!

A dícsérő szavak után Olasz Csaba lepett meg ismét bennünket, aki a Gechemane című dalt énekelte a Jézus Krisztus szupersztár című musicalből, teljes átéléssel:

Olasz Csaba, mint Jézus 'Érzem, tudom megváltoztam, nem vagyok már csalhatatlan.' 'Még sincs vége, megteszem, mit ő rám szabott, végig kitartok!' Iskolánk jelenlegi és egykori vezetői
'Ismernem kell, ismernem kell Istent!' 'Miért kell meghalnom, oh, miért énnekem?' 'Bizonyítsd be azt, hogy nem hiába ölnek meg!'

Az elgondolkodtató musicalrészlet után Wass Albert erdélyi magyar író és költő "Üzenet haza" című verse következett, Barcsik János előadásában.

'Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó.' 'Üzenem az erdőnek: ne féljen, ha csattog is a baltások hada.' '...és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia' 'Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad.'

A műsor ezzel véget is ért, s miközben Tornyi Zoltán ismét trombitaszólóba kezdett, a többiek mindenkit egy-egy szál virággal és néhány kedves szóval köszöntöttek.

Sok szeretettel! Köszönöm! Tanárnő, elfogad egy szál virágot? Ó, ez nagyon szép csokor!
Most még választhat tanár úr! Nagyon szépen énekelt, gratulálok! Jaj, nagyon szépen köszönöm! Kivirágzott az asztalunk!
A jó pap is holtig tanul... Na de mindig? Vázába kerültek a virágok Hosszú volt ez tanév... Nem mind az enyém, csak vigyázok rájuk...

A vacsora előtt még igazgató úr kért szót: megköszönte mindenkinek a tanév során végzett munkáját, különösen azoknak, akiknek tanulóik a versenyeken szép eredményeket értek el:

Horváth Lajos igazgató úr Kulman Klára kolleganő Molnár Erzsébet kolleganő Sinkóné Vígh Ildikó kolléganő
Tóth Anikó kolleganő Bakos Attila tanár úr Ocskó Magdolna és Erdős Zsuzsánna tanárnő Horváthné Puruczki Ágnes tanárnő
Keresztes János tanár úr Lázár Józsefné tanárnő Mogyorósiné Trepák Ildikó tanárnő Török Tibor tanár úr

"A sikeres Kandóért" Iskolai Alapítány minden évben jutalmazza azokat, akik munkájukkal hozzájárulnak iskolánk sikereihez. Az idén Horváth Lajos igazgató úré lett e kitüntető cím.

Lugosi István tanár úr, a kuratórium elnöke Az idén először egy kis szobor is járt a jutalomhoz Köszönjük igazgató úr sokéves munkáját! Most akkor beszédet is kellene mondanom?
Kedves kollegák! Iskolánk nagy változások előtt áll... A jövő még korántsem kristálytiszta... De mindenkinek sok sikert és kitartást kívánok!

A beszéd kicsit szomorúra és elgondolkodtatóra sikeredett, de a végén azt is megtudtuk, hogy hamarosan érkezik a vacsora... Egész pontosan a vegetáriánus már tálalva is volt.

Régi kedves ismerős! A vega menü: gombapörkölt Mesélj, mi van veled! Csíííz!
Aztán viselkedj, mert fennt leszünk a honlapon... Pesti Mónika tanárnő és párja Ádám Péter Pál tanár úr és kedvese Ballus Edit volt kolleganőnk és Ocskó Magdolna tanárnő

A korábbi évekhez hasonlóan az idén is választhattunk a marhapörkölt és a birkapörkölt között, s a mesterszakácsunknak hála, most is minden nagyon finom volt!

Már sorban állnak a kollegák a bográcsok előtt... Vigyázat! Forró! Egy kis marhapörkölt... Egy kis birkapörkölt...
Kezdődhet a vacsora! Jön már a tál, jön már! Jó étvágyat! Viszlát jövőre! (Reméljük...)