2007.11.09 - Fecskebál

Régi hagyomány már iskolánkban a kilencedikes tanulók tréfás feladatokkal történő avatása. Ennek elsődleges célja, hogy tanulóink a hétköznapi életből kicsit kilépve - osztálytársaik más oldalát is megismerve - jobb közösséggé fejlődjenek.

Az első fecske már meg is érkezett... A leszállópályák készen... A vetélkedő helyszíne az iskola aulája Taktikai egyeztetés...
Vetélkedőre készen! Egy kis izgalom ilyenkor még jól is jöhet... Vetélkedő-vezető: Barcsik János, 11/C Mindenki figyelmesen hallgatja a szabályokat

Nulladik feladatként otthon kellett minél több műanyag kupakot összegyűjteni és a vetélkedő elején leadni, amit azután a csapatsegítők gyorsan meg is számoltak.

Én nem dolgozom, amíg fotóznak... Mennyinél is tartunk...? 456, 457, 458, ... Ezzel gyorsan meg leszek...

Az első feladatban minden osztálynak röviden be kellett mutatkoznia: hányan vannak, ki az osztályfőnök, milyen szakmát tanulnak. Bár több ötletes megoldás is született, a 9/E művészeti osztály mindenkit maga mögé utasított zenés produkciójával!

9/A, a zöld csapat 9/B, a piros csapat 9/C, a szürkék 9/D, a sárga csapat
9/E, a naracs-csapat Bemutatkozó daluk elsöprő erejű volt! 9/F, a barna csapat 9/F, a barna csapat (hé, ez ugyanaz a kép?)
9/G, the pink 9/1, a fehér csapat 9/2, Man In Black 9/3, a kék csapat

A második feladat egy teszt kitöltése volt. Ehhez nem kellett az egész csapat, csak négy önként jelentkező, akik erre a kis időre félre vonultak, hogy nyugodtan tudjanak gondolkozni.

Hú, ez nehezebb, mint a matek doga! Zöld csapat, zöld zeruza... Mi tudjuk! De nem mondjuk meg... Szerinted melyik válasz a jó?

Portré készítés volt a harmadik feladat. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire jegyezték meg osztályfőnökük arcvonásait, őt kellett ugyanis - emlékezetből! - megfesteniük...

Tényleg ekkora feje van az osztályfőnökünknek? Ez a hajszín még nem az igazi... Reméljük nem tűnik el, mert ez alapján nem találják meg... Milyen színű is a szeme?

A következő feladatban egy üdítős üveg volt a főszereplő, amit a felsorakozott csapattagok a sor elejétől a sor végéig adogattak. Nem nagy kaland, gondolhatnánk, csakhogy most nem lehetett kézzel megfogni az üveget! Maradt a láb (vagy a száj, mert valahogy muszáj)...

Önként jelentkeztük. De mire is? Anyám! Akkor mindenki álljon fel! Az osztály többi tagja majd szurkol
Ezt fogjam meg? Hogyan? Meg lesz az, meg lesz! Az utolsónak meg kell inni az utolsó cseppig! Gyorsan, gyorsan, gyorsan!

Az ötödik feladat gyöngyfűzés volt, de a csapattagok voltak a gyöngyök! A segítők felügyelete alatt kellett először fel, majd lefűzni magukat egy spárgára/ról. Lehetőleg minél gyorsabban...

Egy tanárnő is elbújt a képen! Fűzni? Azt tudok! Hé, mi van ott a végén!? Hol akadt el már megint?

Minden gyerek szereti a csokit, ugye? Reméljük, mert a következő feladatban egy csokit kellett elfogyasztani, csak ez "kicsit" szétkenődött egy fóliacsíkon. Nyalogatni azért még lehetett...

Nos, ez igen gusztusos... Gyülnek a pontok Ne, csak csokit ne! Akkor kezdjük!
Hm, ez finom! Nekem is hagyjatok! Csak óvatosan! Így kell ezt csinálni!
Ezt meg kell örökítenem! Csokirózsikák! Ez nem akar elfogyni! Amit nem bírok megenni, azt az orromra kenem...

Iskolánkban nem túl jó a lány/fiú arány, ezen próbált a következő feladat - ha átmenetileg is, de - segíteni: fiúkat kellett lánynak öltöztetni (vagy lányt fiúnak, de ez utóbbit kevesebben választották). Most legalább megtudták néhányan milyen macerás is nőnek lenni.

De szép lány! Ez a fiú... Szakavatott kezek között... Várj, elkenődött a rúzsod... Nem könnyű (jó) nőnek lenni...
Nem látták véletlenül ezt az embert? Klassz ez a tűsarkú... A zsűrinek nincs könnyű dolga... Risza, risza, lép, lép, risza, risza...
Az arcom inkább nem is mutatom... Hú, de gyors vagy baby! A főnök küldött! Nem látták? Helló fiúcskák! Majd csacsogunk, okécska?

A nyolcadik feladatban minden csapat egy vallomást készített az osztályfőnökének, amiben arról beszélt amiről akart, csak benne kellett lennie, hogy: cipőfűző, csavarhúzó, autópálya, ...

Tanár úr, egy vallomással tartozunk... Lovagjaid lám, eljöttek tehozzád! Mi igyekszünk, de még csak most kezdtük... Lehet, hogy lázam is van?
Kedves osztályfőnökünk! Szívből mondjuk, becsszó! Csak azt szeretnénk mondani... Egyik mondja, másik mutatja
Hé, balkézzel nem ér! Azért járultunk színed elé, mert... Amit tudunk, megtesszük A zsűri sem tétlenkedik

S ekkor, teljesen váratlanul, kitört a limbóláz! A csapatok őrült körforgásba kezdtek, amit csak a rúd fékezett valamennyire, de ember legyen a talpán, aki megmondja melyik csapat győzőtt...

Kitört a fecske-limbóláz! Körbe-körbe Akkor most nehezítjük a dolgot... Megcsinálja!
Profi lányok! Profi fiúk! Mester! Szorítunk neked! Az ERŐ veled van!

Lufit pukkasztani nem nagy tudomány, gondolhatnánk. Csakhogy ezek igazi ellenálló lufik, és nem adták olyan könnyen magukat. Némelyik több támadást (ugrást, vetődést) is kibírt, pedig a csapattagok nem könyörültek a széken ülőkön, s beleadtak apait-anyait:

Gyanús ez nekem... Gyors átgondolom az életem... Atya gatya! Hé, még nincs is ott a lufi!
Bummm! Anyám, ez jó nagy lendülettel jön! Hát, ez lepattant... Majd adok én neked te lufi!

A vetélkedő ezzel tulajdonképpen véget is ért, és következhetett az, ami Kandóssá tesz egy kilencedikest: az ESKÜ. Felsorakoztak hát az osztályok, hogy közösen megigérjék mindazt, amit felsőbbéves társaik fontosnak tartanak.

Eskü? Az, mi az? Nem is olyan könnyű befogott orral beszélni... Esküszünk! Na, akkor mégegyszer!
Már kinyúlt a karom! Végre egy kis pihenés! És most ússzatok! Kandós szivárvány...
A térdelés sem maradhat ki... Már érzem, a kezem már Kandós! A végére a tisztelgés maradt A háttérben közben eldőlnek a helyezések...

Az eskü után jöhetett az eredményhírdetés. Minden osztály igazán profin versenyzett, s reméljük mindenki jól érezte magát. A szerzett pontok alapján a 9/1 osztály lett a harmadik, a 9/D a második és a 9/E az első helyezett. Gratulálunk mindenkinek!

Immár teljes értékű Kandósként! A nyeremények! (Lányok nélkül) A második helyezett díjja! Az első helyezett díjja!
Lugosi István tanár úr, a zsűri elnöke Helyezéstől függetlenül, mindenkinek gratulálunk! II. helyezett a 9/D osztály! I. helyezett a 9/E osztály!

A győztes csapatokra még egy feladat várt: el kellett fogyasztani a jutalmat! Valószínűleg ez volt a legkellemesebb feladat, mert senki sem tiltakozott...

A megérdemelt jutalom! Én is kérek egy kicsit! Hú, ez nagyon finom volt! Jók voltunk!
Az emelet már elfogyott! Hány szelet kell még? A győzelem édes íze... Gyertek ti is a Kandóba!